Milyen volt a Braining Hub Agilis Becslés tréninge?

Milyen volt a Braining Hub Agilis Becslés tréninge?

2021. november 3-án került megrendezésre a Braining Hub Agile képzés-sorozatának Agilis becslés tréningje. A félnapos esemény képzésvezetője Novák István Agile coach, architekt volt, akivel már korábban is volt alkalmunk együtt dolgozni.

A tréning azoknak szólt, akik szerettek volna többet megtudni az agilis keretrendszereken (Scrum, Kanban) belül használt becslési technikákról, folyamatokról, arról, hogy egyáltalán hogyan működik a becslés egy-egy projekt kapcsán. Az első szakaszban mindenkinek volt lehetősége megismerkedni a többiekkel: minden résztvevő bemutatkozott, amely amellett, hogy segített személyesebbé tenni a légkört a nap során, lehetőséget szolgáltatott az előadónak is arra, hogy felmérje, a tematika mely részeibe érdemes belemélyedni, és melyek azok a pontok, amelyek nem igényelnek túlságosan bő kifejtést. Emellett képzéseink előtt mindig kiküldünk egy kérdőívet, hogy jobban fel tudjuk mérni, mire is van szüksége a hallgatóknak, illetve milyen tudással rendelkeznek már. A képzés jellegét tekintve többnyire gyakorlatokból állt: a résztvevőknek már volt agilis frameworkkel korábban kapcsolódásuk, illetve többen jelenleg is használják az agilis mindsetet a munkájuk során például akár Scrum Masterként is. Mivel kiscsoportos eseményről beszélünk, a tapasztalatok megosztása is könnyen működött, hiszen a kis létszám miatt mindenki kapott teret erre, illetve sikerült személyesebb légkört teremteni, amelyben mindenki szívesen kommunikált.

Sok hasznos tapasztalat, élmény került megosztásra a 4 óra során. Ez alatt a fél nap alatt szó esett magáról a becslésről: miről szól, mit érdemes tudni a story pontokról, hogyan érdemes egyáltalán nekiállni egy becslésnek. Előkerült a rövid- és hosszútávú becslés is, hiszen egyrészt fontos beszélni a komplexitásról, azaz az egyes feladatok egymáshoz való viszonyáról (rövidtávú), másrészt meg kell tudnunk mondani, mennyi erőforrásra van szükség, mennyi az átfutási idő és a várható költség is (hosszútávú). A 7 mentális kapcsoló is minden agile frameworkkel dolgozó szakember segítségére van, hiszen segít jobban megérteni a projekt és az érintettek kapcsolatát, illetve tudatosságra ösztönöz a minőséggel, a sikerrel és a csapattal kapcsolatban. Ahogy már az elején is említettük, gyakorlatias képzésről van szó: István a gamification segítségével egy olyan feladatot hozott a csapatnak, amivel játékosan mutatta be az agilis becslés lényegét, új kontextusba helyezve a folyamatot és oldva a hangulatot. Az animal estimation in story points megmutatja, hogy hogyan lehet egymáshoz viszonyítani az adatokat olyankor, amikor nem áll rendelkezésünkre kellő mennyiségű információ – a megoldás több módszer alkalmazásával is lehetséges, a lényeg azonban az, hogy a lehető legpontosabb becslést tudjuk adni a végére.

Az Agile Becslés tréning célja az volt, hogy részletesen bemutassa az agilis becslés lényegét, folyamatait, gyakorlati példát hozzon a különböző módszerek alkalmazására, illetve hogy olyan hasznos információkat kapjanak, amelyekkel a jövőben megkönnyíthetik a saját munkájukat például Scrum Masterként. Volt lehetőség tapasztalatcserére is, illetve megismerni a többi résztvevőt, habár csak kamerán keresztül. Előadónk, István úgy adaptálta a tréning anyagát, hogy az a lehető leginkább lefedje azt, amire a jelenlévők kíváncsiak voltak. A 4 óra végére láthattunk különböző stratégiákat, hallhattunk elméleteket, megismerhettük a mentális kapcsolókat és mi magunk is gyakorolhattunk játék formájában – a legfontosabb azonban az, hogy szem előtt tartsuk a JPÉ-metódust: azaz gondolkozzunk józan paraszti ésszel.

Legutóbbi bejegyzések

Mesterséges intelligencia az etikai kihívások és dilemmák tükrében

A Deloitte felmérése szerint a fogyasztók 76%-a aggódik a mesterséges intelligencia által generált félrevezető információk miatt, és több mint 50%-uk nem képes megkülönböztetni az AI és az ember által előállított tartalmakat. Az üzleti szektorban szintén bizonytalanság uralkodik: a munkavállalók mintegy 60%-a nem tudja, hogy a vállalat által alkalmazott AI rendszereknek vannak-e etikai szabványai.

Új korszak az alkalmazásfejlesztésben: a low-code, no-code világa

A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. Ahelyett, hogy mindent a nulláról kezdenénk, az előre elkészített komponensek által gyorsabban és könnyebben szállíthatunk szoftvermegoldásokat. A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. Bátor kijelentés ez, amikor a low-code, no-code előnyeiről beszélünk, és egyáltalán mit értünk a módszer alatt? Nézzünk ennek a mélyére.

Fejlesztés, biztonság, működés: a DevSecOps háromszögében

Kevesebb hiba? Kevesebb stressz? Hogyan érhetjük el mindezt? A válasz a #DevSecOps-ban rejlik, ami teljesen új megközelítést hoz a biztonsági kérdések kezelésében a szoftverfejlesztés során. Képzeljük el ezt úgy, mint egy ház építését. Nem várjuk meg, hogy a ház elkészüljön, és csak akkor gondolkodunk a biztonsági rendszerekben. Beépítjük őket az alapoktól kezdve.

2024-01-18T09:26:16+01:00
Go to Top