Téged mi motivál? – Fejlesztői kutatásunk eredményei

Téged mi motivál? – Fejlesztői kutatásunk eredményei

2020 júliusában kutatást indítottunk, amelyen keresztül az IT területen dolgozó szakemberek szakmai továbbképzéssel kapcsolatos véleményét és motivációit szerettük volna megismerni. Úgy gondoltuk, hogy nem csak nekünk, hanem a hazai fejlesztő közösség számára is fontos, hogy egyre jobb szakemberek legyenek a piacon, ezért anonim kérdőív formájában kértük őket arra, hogy osszák meg tapasztalataikat velünk. Köszönjük mindenkinek, aki kitöltésével hozzájárult kutatásunkhoz! Ahogy ígértük, az eredményeket egy összegző cikkben tesszük közzé – kiegészítve mondanivalónkat néhány személyes interjú tanulságaival – ezekért köszönet a Stylers Group kollégáinak: Kovács Balázsnak, Nagy Gábornak és Kovács Gergely-nek.

Elöljáróban annyit érdemes megemlíteni, hogy kutatásunkkal jellemzően budapesti szakembereket (79,7%) értünk el. Ők többnyire full stack fejlesztők, inkább seniorok és mediorok, de juniorok és expertek is megtalálhatóak szép számmal a kitöltők között. 

Motiváció

A megkérdezett fejlesztők nagy részét az anyagi előnyökön és a tudásszomjon túl az motiválja, hogy nagyobb szabadságuk legyen munkájuk során. Kiemelten fontos számukra az értékteremtés – ahogy Nagy Gábor, a Stylers Group Technical Leadje fogalmazott: “Klisé, de nekem az IT mindig kicsit az alkotásról szólt.” A válaszadók többsége számára az is fontos, hogy a legjobbként tekintsenek rájuk a területükön, ám oktatói és vezetői ambíciói keveseknek vannak. Ezzel a témával kapcsolatban Kovács Balázs, a Stylers Group senior fejlesztője és a Braining Hub oktatója így fogalmazott: 

“Úgy gondolom, alapvetően három irányba indulhatunk fejlesztőként. Például érdemes minél több technológiával megismerkedni, szélesíteni a látókörünket. Ez nagyot segíthet a projektek tervezésében – tipikusan ebbe az irányba haladnak az architektek, business analystek. A második lehetőség, amikor egy szűkebb szakmai témában mélyül el valaki, így expertje lesz az adott területnek – ez is inkább a szakmai vonal. A harmadik pedig, amikor valakit inkább a projektek humán, menedzsment oldala fog meg. Belőlük lesznek a team leadek, project managerek, scrum masterek, product ownerek – vagy akár cégalapítók. Személyiségfüggő, kinek melyik irány válik be; de nem zárják ki egymást – egy jó senior fejlesztőben bizonyos szintig mindhárom kvalitás meg kell, hogy legyen!”

A fentieken túl a motivációk között a tudásszerzés és ennek a tudásnak naprakészen tartása szerepelt kiemelt helyen. Ahogy már régóta tudjuk, ezen a területen elengedhetetlen a folyamatos önfejlesztés: “Az IT szakma természetéből adódóan nagyon gyorsan halad előre. Ha az ember nem fejleszti magát, akkor lemarad a legújabb trendekről, és kevésbé lesz kelendő a munkaerőpiacon. Ahogy egyre tapasztaltabb a fejlesztő, egyre könnyebb ezt a fejlődést fenntartani – de teljesen elhagyni soha nem lehet.” (Kovács Balázs)

Önképzés

A válaszadók nagy része online fellelhető ingyenes anyagokkal és online kurzusokkal tartja naprakészen a tudását, viszont csak kis hányaduk követi aktívan figyelemmel az elérhető képzéskínálatot. Magyar nyelvű cikkeket szinte egyáltalán nem olvasnak, inkább nemzetközi anyagokat. Ha valamilyen problémába ütköznek, leginkább Google-kereséssel és a Stack Overflow segítségével igyekeznek megoldani azt, de sokan említették azt is, hogy ha tehetik, ismerőseikhez, kollégáikhoz fordulnak szívesebben. A közvetlen kommunikációt részesítik előnyben, és leginkább úgy tanulnak gyorsan, ha valaki megmutatja, hogy pl. egy új technológia vagy program hogyan működik.

Szakmai fórumok

Válaszadóink segítséget keveset kérnek szakmai fórumokon, viszont folyamatosan böngészik és olvassák ezeket, illetve szívesen segítenek azoknak, akik elakadnak valamivel.

A következő magyar nyelvű szakmai fórumok a legolvasottabbak: prog.hu, különböző Facebook csoportok (itt megemlítenénk saját szakmai csoportjainkat: Java Fejlesztés, Frontend Fejlesztés, PHP Programozás, EXPERT PHP Programozás), illetve a hup.hu.

A megkérdezettek körében népszerű nemzetközi szakmai fórumok: Stack Overflow, GitHub, medium.com, Baeldung.

Közösségi média

Szakmai célra jellemzően a Facebookot és a LinkedInt használják a megkérdezettek, néhányan ezeken kívül a Twittert is. Facebookon legszívesebben híreket, eseményeket, véleményeket, oktatóanyagokat, meme-eket és álláslehetőségeket böngésznek a fejlesztők, viszont 14,5%-uk nem is használja ezt a közösségi oldalt. 

A megkérdezettek nagy része (61.8%) tagja valamilyen IT-val foglalkozó Facebook csoportnak. A szakmai fórumok használatához hasonlóan itt is az a jellemző, hogy inkább segítséget nyújtanak, tapasztalatot osztanak meg, mint kérdeznek.

A szakemberek több, mint fele nem használja az Instagramot, a többiek pedig főleg fotókért vannak fent, illetve páran edukációs jellegű tartalmakért. LinkedInen főleg az üzenetben kapott megkeresésekre válaszolnak, illetve munkakeresésre, kapcsolatépítésre használják. 

Cikkek, szakmai tartalmak

Magyar nyelvű blogokat alkalmanként olvasnak, külföldi blogokat ennél rendszeresebben, illetve inkább online szakmai sajtót követik, a nyomtatottat egyáltalán nem. A podcastek sem a legnépszerűbbek, de páran szívesen hallgatják ezeket, TV és rádióműsorokat egyáltalán nem hallgatnak.

Ajánlott blogok: LetsCode.hu, medium.com

Ajánlott online portálok: medium.com, prog.hu, hup.hu

Ajánlott podcastek: RisingStack, LetsCode.hu

Szakmai hírlevelekre nagy részük csak néha iratkozik fel, illetve 21%-uk soha. A hírlevelekben legszívesebben szakmai hírekről, blog bejegyzésekről, képzési lehetőségekről, ajánlatokról, rendezvényekről olvasnak.

Tanfolyamok

A képzésekről jellemzően hirdetésekből értesülnek, illetve ismerőseik ajánlásait veszik figyelembe, csak kis részük keres magától képzési lehetőségeket. 

Gyakran kattintok rá reklámokra, ha elém dobja őket a Facebook. Ilyenkor megnézem a képzés tematikáját, azt, hogy mekkora területet fed le, mennyire szakmai, és általánosságban azt, mit kell tudni a képzést nyújtó szervezetről. Visszajelzéseket, véleményeket is szívesen meghallgatok az ismerőseimtől vagy akár Google kereséseken keresztül is tájékozódom.”  

* Scrum módszertan, agilis szemlélet –  20 (26,3%)

Válaszadóink az alábbi témakörökben képeznék tovább magukat: programozási nyelvek (75%), keretrendszerek (64,5%), DevOps, konténerizáció (51,3%), AI, Data Science (31,6%), Scrum és agilis szemlélet (26,3%), management, projektvezetés (23,7%).

Összeget leginkább 1-2 napos intenzív tréningekre, néhány alkalmas rövid tanfolyamokra, több hónapon át tartó képzésekre és néhány órás problémafókuszú interaktív workshopokra szánnának. Webinarokon és meetupokon akkor vennének részt szívesen, ha ingyenesek. Arra a kérdésre, hogy online vagy személyesen vennének-e részt egy képzésen, kiegyenlített volt a válasz: 52,7%-uk inkább online, míg 47,3%-uk inkább személyesen venne részt. Ebben három interjúalanyunk is megerősített: bár nincs különösebb problémájuk az online oktatással, mégis inkább személyesen szeretnének jelen lenni egy tanfolyamon, amennyiben az megoldható.

Jó hírünk van!

Nálunk elérhetőek a legfrissebb technológiák!

👉 Tekintsd meg megújult képzéskínálatunkat vagy kérj személyre szabott kurzust vállalatod számára!

Legutóbbi bejegyzések

Mesterséges intelligencia az etikai kihívások és dilemmák tükrében

A Deloitte felmérése szerint a fogyasztók 76%-a aggódik a mesterséges intelligencia által generált félrevezető információk miatt, és több mint 50%-uk nem képes megkülönböztetni az AI és az ember által előállított tartalmakat. Az üzleti szektorban szintén bizonytalanság uralkodik: a munkavállalók mintegy 60%-a nem tudja, hogy a vállalat által alkalmazott AI rendszereknek vannak-e etikai szabványai.

Új korszak az alkalmazásfejlesztésben: a low-code, no-code világa

A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. Ahelyett, hogy mindent a nulláról kezdenénk, az előre elkészített komponensek által gyorsabban és könnyebben szállíthatunk szoftvermegoldásokat. A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. Bátor kijelentés ez, amikor a low-code, no-code előnyeiről beszélünk, és egyáltalán mit értünk a módszer alatt? Nézzünk ennek a mélyére.

Fejlesztés, biztonság, működés: a DevSecOps háromszögében

Kevesebb hiba? Kevesebb stressz? Hogyan érhetjük el mindezt? A válasz a #DevSecOps-ban rejlik, ami teljesen új megközelítést hoz a biztonsági kérdések kezelésében a szoftverfejlesztés során. Képzeljük el ezt úgy, mint egy ház építését. Nem várjuk meg, hogy a ház elkészüljön, és csak akkor gondolkodunk a biztonsági rendszerekben. Beépítjük őket az alapoktól kezdve.

2024-01-18T09:30:48+01:00
Go to Top