Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy milyen karrierlehetőségek várnak azokra, akik fejlesztői pályára lépnek. Szerencsére ez az ív nagyon szépen felrajzolható – ebben Nagy Szilveszter, a Braining Hub szakértője volt a segítségünkre, akitől megtudtuk, hogy mi az a szint, amit el lehet érni szorgalommal, és mik azok a pozíciók, amikhez inkább a megfelelő személyiségjegyek szükségeltetnek.
A különféle képzésekre általában olyanok jelentkeznek, akik már rendelkeznek valamilyen rálátással a szakmára, őket talán ügyes amatőröknek lehetne nevezni. Jellemzően tisztában vannak az alapkövetelményekkel, egy alap weboldal elkészítését vagy akár egy algoritmus leprogramozását is meg tudják oldani. Nem készítettek viszont még komplexebb szoftvert production környezetben. „Ők azok az emberek, akik hiába ügyesek, mégsem jellemző, hogy akár gyakornokként bekerüljenek bárhova, mert nagyon kevés helyen van erőforrás arra, hogy mentorálják őket” – mondja róluk Szilveszter, majd hozzáteszi, hogy cserében ezekből az emberekből lehetnek valódi programozók egy alapképzés után, akik aztán juniorként tudják folytatni a pályán.
A juniorok azok, akik már ismerik a különböző keretrendszereket, az algoritmizálást. Vagyis, ahogy Szilveszter fogalmaz: „A számítógép számára is érthető módon tudják megfogalmazni, hogy mi van a fejükben.” Ismerik az adatstruktúrák, mátrixok, gráfok fogalmát, és használni is tudják ezeket – alapszinten.
Középhaladónak vagy mediornak azokat nevezzük, akik – bár a tudásuk nem feltétlenül nagyobb, mint a junioroknak – már rendelkeznek néhány év tapasztalattal: dolgoztak éles projekteken, PO-val, Scrum Masterrel, láttak már közelről is ügyfelet, és ami a legfontosabb: felelősséget vállalnak a munkájukért és a véleményükért. „Nem várjuk el tőlük, hogy percre pontosan meg tudják becsülni egy feladat végrehajtásának idejét, de hozzávetőlegesen legyenek képesek felmérni, hogy milyen időráfordítással lehet megoldani az adott problémát.”
A medior szint egyfajta választóvonal is
Szilveszter szerint az is előfordul, hogy valaki nem lép tovább a medior szintről – és nem véletlenül választottuk a nem lép tovább kifejezést a megreked helyett, ennek ugyanis nagyon negatív a kicsengése. Pedig csupán annyiról van szó, hogy nem mindenkiben van meg az igény a továbblépésre, miközben a medior szinten is lehetőség van folyamatosan új projekteken dolgozni, új kihívásokat leküzdeni.
A senior szintet épp ezért nem is a szakmában eltöltött évekkel lehet jól körülírni, hanem jóval összetettebb módon. Itt már a személyiség is sokkal többet nyom a latban, és bekerül a képbe a csapatok vezetésének képessége is. A seniorok több programnyelvet ismernek, jól látják az alternatív megoldási lehetőségeket, és sokkal többet foglalkoznak önállóan, a munkahelyükön kívül is a programozással. „Ezen a szinten már jóval intenzívebben jelenik meg az az ambíció, hogy az ember folyamatosan bővítse az ismereteit, és jobb legyen, mint a tegnapi önmaga” – összegzi Szilveszter.
Ha valaki eléri a senior szintet, akkor további lehetőségek nyílnak meg előtte – előfordulhat ugyan, hogy valaki ügyes mediorként kerül valamelyik lenti pozícióba, de ha hasonlatot kellene mondani, akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy a senior szint elérése az, ami egyetemen egy BSc elvégzése, az efeletti lehetőségek pedig a Master szinten nyílnak ki.
Hova tovább, senior?
A vezető fejlesztő olyan senior, akinek megvannak a képességei egy csapat vezetéséhez, vagyis a megfelelő hard skillek mellett jól kommunikál, empatikus, emellett pedig rendben van az önértékelése és az önkritikája is. Nyitott hozzáállású, el kell fogadnia mások véleményét is, és a döntései során figyelembe veszi az üzleti szempontokat is.
A mentorok feladata a csapat junior tagjainak támogatása, amihez ugyancsak speciális soft skillek szükségesek. Ők azok, akik képesek átadni a tudásukat, bizalmat sugároznak és reális elvárásokat fogalmaznak meg, miközben motiválják is a rájuk bízott kezdőket.
Az architekt egy relatíve új fogalom, ez a pozíció valamikor a 90-es években jelent meg. Ekkorra a rendszerek bonyolultabbá, szerteágazóbbá váltak, és kialakult az igény, hogy legyen egy olyan ember, aki az üzlet és az IT között helyezkedik el; „Ők azok, akik ismerik a technológiát, de a megrendelő üzleti területét is, és az általuk megfogalmazott igényeket le tudják fordítani a fejlesztői csapat számára” – foglalja össze Szilveszter.
A fentiek alapján jól látható, hogy a fejlesztői szakmában jól elhatárolható szintek épülnek egymásra, amelyek között a medior szintig bárki eljuthat, az onnan való továbblépéshez azonban már sok esetben nem feltétlenül tanulható képességek szükségesek.
