Ha már majdnem biztos vagy a döntésedben, de vannak még kétségeid, akkor érdemes feltenni magadnak néhány kérdést, hogy teljes bizonyossággal vághass neki életed új fejezetének. Ezt követően pedig a kérdések sora egyre csak gyarapszik majd… És hogy mik ezek a kérdések? Nagy Szilveszter, a Braining Hub szakértője adott néhány tippet azzal kapcsolatban, hogy min érdemes mindenképp elgondolkodnod!
Szilveszter immár 17 éve foglalkozik fejlesztéssel, így sok mindent látott a szakmából – ideértve néhány eleinte lelkes karrierváltót is. Épp emiatt arra is alapos rálátása van, hogy az ilyen karrierváltások hol csúszhatnak félre, és meglátása szerint legtöbbször az húzódik meg a háttérben, hogy nem volt kellően megfontolt a döntés.
„Két oldalról is meg lehet közelíteni a kérdést: ha valakit csak az anyagiak érdekelnek, ha nem szeret sokáig egyhelyben ülni, ha lassan és rosszul gépel, esetleg nem beszél jól angolul, akkor ez a szakma nem neki való. Ugyanez a másik oldalról úgy fest, hogy aki egyszerre kreatív és elemző alkat, képes odafigyelni a részletekre, imád problémákat megoldani, információkat rendszerezni, illetve jól alkalmazkodik az új kihívásokhoz, az viszont megtalálhatja a számítását fejlesztőként” – összegzi Szilveszter, aki persze azt is elismeri, hogy a fent említett „kizáró okok” között van olyan is, ami tanulható. Erre remek példa az angol nyelv vagy a lassú gépelés, ezek a skillek ugyanis gyakorlással fejleszthetők, de érdemes kellő energiát fordítani rájuk, mivel már a képzés során is hátrányként jelenik majd meg a hiányuk.
Szerintem remek fejlesztő lennék! Hogyan tovább?
Ha alaposan átgondoltál mindent, és továbbra is úgy érzed, hogy neked való a szakma, akkor jön az azonnal eldöntendő kérdések újabb sorozata: Milyen nyelvet tanuljak? Nappali vagy esti képzésben? Fél év alatt vagy hosszabb kurzuson? Most vagy majd fél év múlva?
„Mivel az ember természetéből adódóan halogató, így a legjobb pillanat a most” – szögezi le Szilveszter, majd rátér az egyéb részletekre is: „A nyelvek tekintetében első körben azt mondanám, hogy mindegy, de ezzel nem segítenék sokat, szóval ha muszáj valamit javasolnom, akkor a válaszom a Java lenne. Ennek legfőbb oka, hogy kellően rigorózus ahhoz, hogy az elsajátítása során beépüljenek a szakmához nélkülözhetetlen elvek és minták, valamint kialakuljon egy olyan alap, amellyel aztán a további nyelvek megtanulása is könnyebb lehet.”
A Java mellett szól még az is, hogy nagyvállalati szférában rendkívül elterjedt nyelv, de Szilveszter is hangsúlyozta, hogy egy nyelvvel gyakorlatilag sehol nincs egy fejlesztő – ez a szakma ugyanis még inkább ki van téve a folyamatos változásoknak. 10 év alatt akár teljesen el is tűnhet egy nyelv, a különböző frameworkök pedig akár fél évente/projektenként változhatnak, így a „további nyelvek tanulása” nem egy elméleti lehetőség, hanem kvázi kötelező feladat. Igen, az élethosszig tartó tanulás a szakma velejárójának tekinthető.
Jó hír, hogy Szilveszter szerint sokkal inkább tanulás, alázat és gyakorlás szükséges, mint a veleszületett fejlesztői jellem, hiszen csak 30% a képességek aránya, amelyhez 70%-ban jönnek még az olyan dolgok, amelyek kellő szorgalommal elsajátíthatók!
